fbpx
3.5 C
Budapest
vasárnap, május 9, 2021

A megvezetés ritmusa: Hazug tánc (White Lie – 2019) kritika

Ez a film kellemetlen. Szóval nem érdemes megnéznie annak, aki hógolyózó télapókra vágyik. Annak viszont ajánlott, aki egy valódi drámai helyzetre kíváncsi.

Ez a kanadai film, mely a Vancouveri Kritikusok díját, a Miami Filmfesztivál díját és a Philadelphia Filmfesztivál díját is megnyerte, valójában egy rémes menekülés. Méghozzá menekülés előre, be a sűrűbe, az útvesztőbe, ahonnan már talán nincs is kiút.



Biztosan mindenki átélt már személyesen is olyan helyzetet, amikor egy ártatlannak tűnő hazugság egyre mélyebbre vitt minket a „bűnbe”. Persze legtöbbünk esetében ez a bűn nem volt olyan rettenetes, és kimászni is könnyű volt belőle: simán be lehetett vallani azt a kis hazugságot. De mi van akkor, ha az a kis hazugság olyan ártatlan, hogy eleinte nem árt senkinek, viszont az életünket megkönnyíti, sőt, egyenesen elviselhetővé teszi? Mi van akkor, ha ez a hazugság megszokássá válik? Márpedig a megszokás nagy úr. A film eredeti címe jóval árulkodóbb számunkra, mint a fordítás (mely alig ad valamit). White lie. A kifejezés magyarul annyit tesz: Kegyes hazugság. Talán még jobb lenne így fordítani: ártatlan hazugság.

Hazug Tánc
Hazug tánc /Forrás: HBO

Katie Arneson (Kacey Rohl) fiatal és beteg. Rákos. Betegsége mellett táncol, ösztöndíjra vár, szerelmével, Jenniferrel él és alapítványok számára gyűjt adományokat betegségére hivatkozva. A probléma sajnos az, hogy Katie nem beteg. Soha nem volt az. Ez első pillantásra ez egy szörnyű gaztett. Pénzt, érzelmeket, törődést csal ki másokból. Így van, ez borzalmas dolog. De vajon mindezt miért teszi? A film közepén ki is derül, hogy miként kezdődött ez az egész és persze árnyalódik a kép. Ha egy gyereknek nincs más lehetősége arra, hogy törődést, figyelmet, melegséget kapjon, csak az, hogy betegséget színlel, akkor ezt fogja megragadni. Nincs más választása, mert minden élőlény erre vágyik, és mindegy, hogy azt milyen eszközzel éri el, el akarja érni és kész. A boldogságkeresésben nincs erkölcs, csak módszerek vannak.

Hazug Tánc
Hazug tánc: Martin Donovan, mint Doug Arneson / Forrás: HBO

A film drámaisága ebből a konfliktusból adódik. Adott egy hazug lány, aki beleszokott a hazugságába. Nem tehetett mást: ez működik. Sajnos azonban ez a lány hazudik. Mindenkinek. Adományokat fogad el nem létező célokra és elteszi a pénzt. Szerelmétől újabb és újabb összegeket csal ki, hogy fedezze egyre nehezebben tartható hazugságait, mely több sebből vérzik. Nincsenek leletek, nincsenek bizonyítékok. Ezeket a papírokat be kell szerezni. Hogyan? Az ártatlan hazugság összeér a gazemberség világával. És a lány nem tehet mást, tovább hazudik, mert ha nem tenné, akkor darabokra esne szét a világa, alapjaiban zúzódna porrá. És tegyük fel a kérdést: Mit tennénk, ha egész életünk, annak minden egyes sarka, zegzuga egy hazugságtól függene? Megvédenénk? Eddig mennénk el?  Elmennénk odáig, hogy arra vágyjunk, bárcsak igaz lenne az, amit hazudtunk?

Ez a film arról szól, hogy Katie meddig megy el. Nem egy kellemes film, de megnézni megéri.


Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!
Hírdetés

LEGFRISSEBB