2026. május 9., szombat
Kiállítás

A csend nyomai: Orosz Helga és Nagy Veronika Csend-szövetek című kiállításán jártunk

Orosz Helga és Nagy Veronika: Csend-szövetek kiállítás thumbnail
Nagy Veronika: Sunset by the forest. Forrás: veravisualart.com

Mindenki hagy valamilyen nyomot, aki él. Csak az egyikünk kisebbet, a másikunk pedig  nagyobbat. A művészek szerencsések, hiszen a tehetségük révén nekik megadatott az, hogy nagy nyomot hagyjanak a földön.

Hirdetés

Szép, harmonikus képeket láthatunk Csend-szövetek címmel a MagNet Közösségi Házban.

A két művésznő, Orosz Helga és Nagy Veronika alkotásain az látszik, hogy megtalálták belső nyugalmukat. A festés folyamatában kiülnek a természetbe és merengenek, talán az élet értelmén, vagy a természet és a fák, a víz szépségén. Így festik ki magukból aztán az érzelmeket.

Hirdetés
Orosz Helga és Nagy Veronika: Csend-szövetek kiállítás
Nagy Veronika: Union of sun and water. Forrás: veravisualart.com

A béke szinte kézzelfogható ezeken a műveken. A föld kincseit, a szakrális elvonulás eredményét láthatjuk itt megjelenni. Van aki a természetbe kiülve csendben imádkozik, de olyan is akad aki meditál, esetleg elgondolkodik. Mindenkinek szüksége van arra, hogy magába forduljon, és megtalálja a középpontját, a lelkét. A két művész olvasatában a némaságnak lelke van. Líraian közelítik meg a témát. Majdnemhogy olyanok ezek a művek, mintha egy kéz készítette volna őket, akár absztraktról, akár figurális képekről van szó, melyeket mondhatnánk meditációs festményeknek is; a festés egyébként is hasonló tevékenység. Ha kiülünk a természetbe néha csak élvezzük a csendet. A két festőnő is hasonlóan érez, egyfajta lelki gyakorlat ez számukra, mint amikor egy vallásos ember elmegy pihenni valamilyen szent helyre. Az itt megjelenített helyek, vízpartok, mezők, hegyvonulatok nem önmaguktól válnak misztikussá, hanem a festők teszik őket azzá. Az ő meglátásuk érzékenyíti a nézők felé a témát. Olyan emberek tárlatát láthatjuk, akik békében élnek önmagukkal, és a természettel.

Az ember elmélyülésében fontos a magány. Magányosak úgy is lehetünk, hogy elkülönülünk, de ha másokkal együtt vagyunk, akkor is érezhetjük. Ám a természetben festő ember magánya nem igazi, hisz transzcendens módon együtt lélegeznek vele a fák, bokrok, fodrozódik a víz, még a felhők is neki köszönnek. Ezek az égi és földi formák alakították, aztán a két alkotónő szemléletét.

A kiállítás a MagNet Közösségi Házban látható július 8-ig.

Hirdetés