Ha meghalljuk azt a szót, hogy zarándoklat, a legtöbb embernek valószínűleg az El Camino fog beugrani. Természetesen ezen kívül rengeteg hasonló zarándokút létezik, melyek csak távban és a helyszínben különböznek. Lényegükben azonban minden ilyen út ugyanazt jelenti: az adott személy utazását fizikális és lelki szempontból egyaránt. Akik ilyen utazásra adják a fejüket, azok legtöbbször szeretnének kiszakadni az aktuális életükből, hogy megtisztuljanak és keresztülmenjenek ezen a semmihez nem fogható önismereti tréningen. Ezek az utak sokszor hónapokig tartanak, és elképesztő fizikai és lelki megpróbáltatáson mennek keresztül a résztvevők. Hőségben, hidegben, árkon-bokron keresztül, hegynek fel és hegynek le tesznek meg elképesztő távokat naponta. Mai filmünk központi eleme pontosan egy ilyen utazás. A 2014-es Vadon című film rendezője Jean-Marc Vallée, aki a több Oscar- díjat is nyert Mielőtt meghaltam című drámát is rendezte. Hangulatában több ponton is megidézi azt a filmet, ugyanis a Vadon is egy mély, emberközpontú, igazán érzelmes történet. A story valós eseményeken alapul, ugyanis a főszereplő Cheryl Strayed írásából lett adaptálva a forgatókönyv.
A történet központjában Cheryl Strayed (Reese Witherspoon – A nyughatatlan) áll, akinek élete romokban hever. Az édesanyjával történtek következtében teljesen megváltozik és kifordul önmagából. Ezt a párkapcsolata is megsínyli, ugyanis elválnak útjaik a férjével, elsősorban a csapongó életmódja és drogproblémái miatt. Teljes mértékben elveszettnek érzi magát, aki nem találja helyét a világban, ezért úgy dönt, hogy útra kel. A híres Pacific Crest Trail felé veszi az irányt, ami az Egyesült Államok nyugati partján található, hogy teljesítse az előzetesen kitűzött több, mint ezer mérföldes zarándokútját. Útja során teljesen ki van szolgáltatva a természetnek, ami miatt a saját korlátain és határain kell túlnőnie. Az útja során szépen lassan megismerjük a múltjában történt eseményeket, amik aztán mostani útjához vezérelték.
Ez a film egy rendkívül szép, érzelmes történet, mely mélyen megérinti az ember lelkét. Teljesen megértjük és átérezzük Cheryl motivációját, és nagyon izgalmas és megható is egyben, ahogy végigkísérjük ezen az utazáson. Kezdetben sem mi, sem maga Cheryl nem tudja elképzelni, hogy valóban képes lesz arra, hogy útja végéhez érjen, ugyanis már a túratáska hátravétele is egy embert próbáló tettnek tűnt számára. Az idő előrehaladtával azonban Cheryl férfiakat meghazudtoló elszántságról tesz tanúbizonyságot, és minden fájdalmat és akadályt legyőzve halad a végső célja felé. Ez az utazás a tényleges fizikai jelentésén túl, a belső lelki utazás metaforája is. A cselekményt különböző flashbackek szakítják meg, melyekből pontosan megismerjük azokat a történéseket, amelyek a katalizátorai voltak Cheryl depressziójának és az ebből következő önpusztító magatartásának. Ezek a flashbackek egészen a nő kiskorától kezdve, az anyjával történt tragédián át, a férjével való házasságának megromlásáig elkalauzolnak minket. Ezek a visszaemlékezések az utazás során mesterien vannak elhelyezve, ugyanis folyamatosan a nő aktuális gondolataira és lelkiállapotára reflektálnak. Az út során Cheryl megismer pár embert, és ezen találkozások többsége igen jótékony hatással van a nőre. Az út döntő többségében azonban egyedül van, és ez a magány tökéletes lehetőséget ad a nőnek arra, hogy minden addiginál jobban megismerje önmagát és rájöjjön, hogy milyen irányt kell vennie az életében, ha egyszer az útja végéhez ér.
Cherylt Reese Witherspoon kelti életre, aki zseniálisan játszott mindvégig. Reese Witherspoon egy nagyszerű színésznő, aki esetében el kell vonatkoztatni a Doktor Szöszi szerepe miatt kialakult skatulyától, és inkább a valódi színészi kvalitásait bemutató mozikat felidézni. A 2005-ös A nyughatatlan című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott, és az ezért a filmért nyújtott teljesítménye miatt is a jelöltek közé került abban az évben. Cheryl édesanyját a mostanra már szintén Oscar-díjas Laura Dern alakítja, ugyancsak kifogástalanul. A többi mellékszereplő sem alakít rosszul, de a karakterük nincsenek eléggé kibontva, többek közt azért, mert a főszereplő Cheryl, és a mozi nagyrészében kizárólag őt látjuk a filmvásznon. A film nem csak történeti szinten gyönyörű, hanem képi világában is. Ez nem csoda, hiszen fantasztikusan szép helyszíneken kíséretjük végig a nőt. A film egyes pontjain felcsendülő zenei betétek pedig még inkább hozzájárulnak ehhez a szépséghez.
