Hát igen. Ez a filmajánló már maga egy paradoxon, melyből egyre nehezebb lesz kilábalni. Mert a helyzet az, hogy aki ezt a kis ajánlót olvassa, az nem véletlen keveredett ide. Nagyon komoly számítások, MI-algoritmusok juttatták el ide. Igen. A látszat az, hogy mindez véletlenül történt, hogy önszántából olvasod most ezeket a sorokat, azonban ez nem így van. Ide vezettek. Tudatosan, kiszámítottan. De ki? Egy mérnök, egy programozó vagy esetleg egy mesterséges intelligenciával megáldott algoritmus, mely persze társadalmi, humán erőfeszítésből és igényből jött létre, de amely már régóta saját magát csiszolja és számítási folyamatiban nem nagyon enged beleszólást?
Mindez sci-fi, nem?
Nem.
A fenti gondolatmenet és a nyomukban felgyűlő kérdések éppen a felszínét érintik azoknak a sokkal, de sokkal mélyebbre vezető dilemmáknak, mellyel ez a másfél órás film foglalkozik. Aki mélyen beleereszti magát a dokumentumfilm által felvetett kérdések özönébe, a stáblista végére odáig jut, hogy törölni akarja a közösségi profilját és ki akarja kapcsolni a böngészőt a telefonjában. Én is így voltam ezzel. Persze nem tettem meg, de legalább tudomást szereztem a nem is olyan fényes jövőről, és persze néhány dolgot érdemes lesz átgondolnom.
Sok ijesztgetős filmet látott már az ember. Nem egy játékfilm szólt és szól arról, hogy mivé lesz ez a nagy internetes világ. De ezek közül számomra magasan a The Social Dilemma viszi a pálmát. Mégpedig azért, mert a riportalanyok döntő többsége a világ ma vezető „nagyhatalmainál” (Facebook, Google és a többiek) töltöttek be komoly posztokat, sokszor olyan magas székben ültek, ahová hétköznapi halandó soha nem juthat el. Ők mesélik el, hogy saját meglátásuk szerint merre halad a világ, ha nem történik benne valami, ha a tudatosság és a valódi tudatos szándék nem akadályozza meg ezen folyamatok bekövetkeztét.
Az ajánló elején felvetett kérdés (Miért olvasod most ezt a cikket?) csupán a jéghegy csúcsa. A válasz így szól: azért, mert az interneten működő algoritmusok úgy számoltak, hogy ez a cikk tetszeni fog neked, és igencsak pontosan meghatározott eséllyel meg fogsz állni a görgetésben, majd olvasni kezdesz. És lám, olvasod. De ha nem így történt volna, ha esetleg tovább görgetsz, az sem baj. Az is jó, mert így tovább gazdagodott az algoritmus egy adattal, mely által újabb információval nőtt a rólad kialakított kép. És ennek hatására legközelebb olyan poszt, cikk, kép, ajánló kerül majd a szemed elé, melynél még nagyobb biztonsággal jósolható meg majd, hogy meg fogsz állni. És ha megálltál, akkor már horgon is vagy. Hiszen ez az egész nem más, mint a figyelmedért folytatott küzdelem, ahol te nem fogyasztó vagy, hanem árucikk.
Hogyan? Miért? Lehet ellene védekezni? Egyáltalán, meg lehet állítani ezt a félelmetes folyamatot?
Erről szól ez a film. Csak olyanoknak ajánlott, akik elég bátrak ahhoz, hogy szembesüljenek a fájó igazsággal.
