Nagy pozitív visszhangot kapott a gagyi és kevésbé gagyi vígjátékok királyának, Adam Sandlernek legújabb Netflix filmje, ami egyaránt kivívta a kritikusok és a nézők elismerését is, ami nagy szó. Vajon a Mindent egy lapra lesz a streaming szolgáltató következő nagy közönség kedvence?
Főszereplőnk Stanley Sugerman (Adam Sandler), aki játékosmegfigyelőként dolgozik Philadelphia városának NBA-s kosárcsapatánál a 76ers-nél. Régóta a szakmában van és tisztelik azért, amiket elért, de úgy érzi, hogy ideje tovább lépnie és beteljesíteni az álmát. Edzővé szeretne válni. Viszont a csapattulajdonos másképp gondolkodik ebben a kérdésben és elküldi Spanyolországba, hogy találja meg azt a fiatal kosarast, akire a 76ersnek szüksége van ahhoz, hogy szintet léphessen. Stan egyértelműen a kiégéssel viaskodik, de talál egy olyan helyi streetball játékost, akiben meglátja a lehetőséget, és akiről úgy gondolja, hogy érdemes harcolni érte. Ettől pedig ő is új erőre kap.
Van egy dolog, ami első ránézésre szembetűnő ezzel az alkotással kapcsolatban. Az, hogy a film Sandlernek szívügye volt, és ez érződik minden egyes képkockán. Az alkotás egy szerelmeslevél a kosárlabdához, ami nem véletlen. Sandlernek egyáltalán nem ismeretlen terep a sportág, hiszen hatalmas rajongója, és emellett gyakran jár mérkőzésekre is, valamint jó viszonyt ápol a játékosokkal, vezetőedzőkkel, vezetőkkel. Így tehát nem meglepetés az, hogy a produceri teendőkben is részt vett és még a fél NBA-t is berántotta vendégszereplőként. Ez pedig egy kiemelten fontos részlet, mert így kaphattunk egy ízig-vérig autentikus filmet az élsport és a kosárlabda világáról.
A Mindent egy lapra tényleg olyan emberek szereplésével és közreműködésével készült, akiknek a szenvedélyük a sportág, akik ezzel fekszenek és kelnek minden egyes nap. Sandler is kapott segítséget Stan megformálásához. Az a Dell Demps látta el tanácsokkal, aki évekig dolgozott játékosmegfigyelőként a liga különböző csapatainak alkalmazásában. Emellett pedig léptem nyomon jelenlegi és volt NBA játékosok teszik tiszteletüket, ami a rajongóknak minden bizonnyal mosolyt csal az arcára. Egy laikusnak pedig sokkal hihetőbbé teszi az eseményeket, mert természetesen a filmművészet legeleje óta különböző módszerekkel el lehet hitetni a nézővel, hogy egy adott szereplő igazán utolérhetetlen valamiben (gondoljunk csak például Tom Cruisra), de valljuk be, hogy egészen más megélni egy művet úgy, hogy tudjuk, hogy az a személy, akit a vásznon látunk valójában megcsinálta trükköket és képes lenne azokat bármikor reprodukálni.
Bár a sztori nem nagy durranás, hiszen a már-már unásig használt sportfilmes sablonokra épül és a fősodorba is ezerszer megrágott témákat helyez, mint például a felemelkedés, inspiráció, motiváció szentháromsága, emellett pedig még a drámai vonal is kiszámítható. Pontosan érezzük, hogy mikor jönnek hullámhegyek és hullámvölgyek. Az utcáról kiemelt Bo Cruzt követjük végig, aki építőmunkásként dolgozó egyedülálló apuka, de még az édesanyjával lakik. Így tehát ő a férfi a háznál. Neki kell eltartani a családot, mégis kapva kap az alkalmon és elutazik Amerikába, hogy beteljesítse az álmát. Stannek pedig igazán meggyűlik a baja vele. Kettejük rögös útján vezet minket végig a film.
A rendező Jeremiah Zagar pedig kifinomult érzékkel megtölti a sablonokat élettel. Okos döntést hoz, és a küzdelmet állítja a középpontba. Megmutatja nekünk, hogy mennyi vérrel és verejtékkel jár az élsportolóvá válás, és hogy majdnem mindent fel kell áldoznia az embernek siker érdekében, emellett pedig Stan és Bo barátságának kialakulását is végigkövetjük. Az pedig mindent elmond a karakterábrázolásokról, hogy együtt nevetünk, sírunk és örülünk velük. A rendezés és az operatőri munka egyaránt vérprofi. Sandler meggyőző és rajta kívül még a Bo-t megszemélyesítő Juancho Hernangomez igazán kiemelkedőt nyújt, aki egy aktív NBA játékos, de olyan színészi játékot tesz le az asztalra, ami kalapemelést érdemel. Mindenki más pedig, hozza, amit kell. Ez valószínűleg egyaránt tudható be a profi színészvezetésnek és a szereplők elhivatottságának.
Azt tudom mondani, hogy ez az alkotás a sport szerelmeseinek egy kötelező darab és azoknak is egy könnyed, szórakoztató kikapcsolódás lehet, akik nem kötődnek erősen a sport világához.
