12.8 C
Budapest
hétfő, október 26, 2020
Kezdőlap Filmsomnia Kritikák Mesék a Hurokból (Tales From the Loop, Amazon - 2020): Sorozatkritika

Mesék a Hurokból (Tales From the Loop, Amazon – 2020): Sorozatkritika

A kezdetben volt egy képregény: Simon Stålenhag Mesék a hurokból című könyve. Majd létrejött egy sci-fi sorozat azonos címmel. Eddig még nem ugrunk fel ültő helyünkből. Aztán nézni kezdjük a sorozatot, és ha nem olvastuk el a könyvet, akkor feltesszük magunknak a kérdést: Ez most mi? És ez a kérdés nem is olyan elveszett, mint ahogy azt gondolnánk. Ugyanis mi egy sci-fire „ültünk be és néhány elemét eltekintve nem egy sci-fi tekint vissza ránk. De akkor mi?

Tales From the Loop

A felvetés eléggé sci-fis, sőt, klasszikus sci-fiket idéz. Van egy kisváros, ahol vagy inkább, ami alatt ott a Hurok. Ennél nem is nagyon jutunk közelebb a megoldáshoz. Mi ez a Hurok? Ki tudja? Valami dolog, ami a jövőből marad ránk, vagy a múltból érkezik majd hozzánk. Az biztos, hogy valami különleges dologra képes. Megmondja az ember halálának időpontját, vagy kicseréli emberek testét. Na tessék, már megint egy sci-fi elem. Azt minden esetre lassan kitaláljuk, hogy a Hurkot kutató intézet és azok alkalmazottai lakják többnyire a várost, de legalábbis mi azokat ismerjük meg a sorozatból.



De még mindig nem derült ki, hogy mi ez. Nem baj nézzük tovább. Ahogy fogynak a részek úgy leszünk figyelmesek arra, hogy az epizódok szereplői ismerik egymást. Aki az előző részben főszerepet játszott, az itt statisztaként bukkan fel. Egy robot léte, mely részek óta botorkál a parkban az egyik epizódban értelmet nyer. Tehát a részek összefüggnek, gondolhatnánk. De ez sem igaz. Az epizódok közötti kötelék halvány, nem jelentős, és főként csak érintőleges dramaturgiai szerepe van. Akkor az akció. Talán abban rejtezik a sci-fiség, várhatnánk reménykedve, de ebben a sorozatban még keresve sem találunk izgalmakat. Akkot miért sci-fi. Talán pár robot és néhány különleges jelenség miatt? Igen. Ettől sci-fi.

Tales From the Loop

A válasz egyaránt örvendetes és elszomorító. Örvendetes, mert egy régmúlt sci-fi emlékét idézi. A gondolkodós sci-fi korszakát, Asimov, Lem gondolkodós novelláinak korszakát, ahol nem a látvány és főként nem a technológia kihangsúlyozása volt a lényeg, ahol a sci-fi nem mint főszereplő, hanem mint háttér adott keretet olyan kérdések feszegetésére, mint hogy mi az értelme az életnek, és mi van akkor, ha a világ összes ideje a miénk. Ez a sorozat a sci-fi ezen vidékére kalauzol el bennünket. Akkor élvezzük igazán, ha lemondunk arról, amit egy sci-fitől manapság elvárnánk. Nincs rohangálás, izgalom is alig. Van viszont nem egy felfedezni váró kérdés, mely gondolkodást igényel. Akkor ez egy filozófiai sci-fi antológia? Tesszük fel újra a kérdést.



Hát nem. Mert meg kell vallani, a sorozat soha nem megy túl mélyre a kérdések boncolgatásába. Megmutat egy érdekesnek tűnő élethelyzetet, felvet egy kérdést, bedobja a főszereplőket a történet közepébe és megnézi, hogy mire képesek egyedül segítség nélkül. A történeteteknek sokszor nincs valódi vége, megoldása. Csak úgy lebeg a levegőben a kérdés, és néha a mélypont közepén fejeződik be a sztori. Mindezt téli halvány-szürke háttérben. Mert meg kell hagyni, a sorozatnak van hangulata. Nem is elhanyagolható. Skandináv érzet lengi be a képeket. Hófoltok, eső, de legalábbis hideg. Hogy kinek kell ez? Annak, aki szeret egy kissé lírai, sok leírással és elmélkedéssel teli antológiával belesüppedni egy téli estén a karosszékébe és melankolikus hangulatban csak hagyni, hogy átitassa az embert egy hangulat.

Tales From the Loop

Ez a sorozat ugyanis egy hangulat. Nem sci-fi, holott annak tűnik. Nem filozófia, holott az is van benne. Ez egy hangulat. Egy vers, melynek nem mondanivalója van, hanem inkább feelingje. Aki ezért ül le a képernyő elé, az nem fog csalódni. Minden más esetben igen. Hogy elkerülendő legyen a „Hát ez mi volt?” felháborodott kérdés kirobbanása, érdemes a sorozat előtt elmerengeni a szerző Stålenhag képein (https://www.simonstalenhag.se/), melyek döbbenetesek, szépek, szomorúak, elgondolkodtatók, melankolikusak, évszázadok eseményeit mesélik el egyetlen állóképben. A Mesék a Hurokból sorozat ugyanis nem más, mint egy festő, grafikus művész festményeinek televízióban megjelenő illusztrációja. Ezeket a képeket meg kell nézni, és akkor érteni fogjuk a sorozatot. Sőt, talán tetszeni is fog. De a képek nélkül csak az a kérdés visszhangzik majd bennünk, hogy „Akkor ez mi is volt?”


VÉGSŐ PONTOZÁS

Rendezés
60 %
Színészi alakítás
60 %
Történet/Forgatókönyv
60 %
Fényképezés
70 %
Filmzene/Hang/Effekt
70 %

Összegzés

Főként hangulati elemekkel operáló, lassú hangvételű, melankolikus sorozat, mely inkább illusztráció egy sci-fi festőművész képeihez, mintsem önálló televíziós alkotás.
Varga Lóránt
Varga Lóránthttp://www.vargalorant.hu
A nevem Varga Lóránt és író vagyok. Nyomtatásban megjelent műveim mellett két éve "közösségi íróként" tevékenykedem, ami nyomon kísérhető honlapomon és Facebook oldalamon is. Kis gyerekkorom óta nézek filmeket. Ennek megfelelően mindig is közelemben maradt ez a művészeti ág. Egyetemi éveim alatt számtalan filmesztétika kurzus hallgatója voltam. Ha akarjuk, ha nem a XX. század második felétől a vizuális kutúra átvette a vezető szerepet. A tény fölött egyetlen író sem hunyhat szemet. Ennek szellemében egy általam vezetett, immár 10 éves Olvasókör is rendszeresen tárgyal filmalkotásokat. Olvasni jó. És jó filmet nézni is jó. Ez van!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Hírdetés

KI NE HAGYD!