Love Death & Robots (Netflix, 2019): Sorozatkritika

Bárki bármit is gondoljon a XXI. század film- és sorozatgyártásáról, az alkotói szabadság korántsem magától értetődő dolog. Ugyan van egy kiváltságosnak mondható alkotói kör, akik elért sikereiknek köszönhetően viszonylag szabadabban mozoghatnak, ám még az ő projektjeikbe is beleszólhat a nézettség, a bevétel vagy a korhatárbesorolás szava. Természetesen akadnak kiskapuk, ha egy rendező privát játszóteret szeretne. Ezek közé a kiskapuk közé tartozik már jó pár évtizede a felnőtteknek szóló animáció műfaja és nem olyan régóta a Netflix is, David Fincher (Hetedik) és Tim Miller (Deadpool) nagy örömére, akik boldogan éltek a lehetőséggel. Elhivatottságuknak köszönhetően született meg a múlt, de akár azt is mondhatjuk, hogy a múlt évtized egyik legjobb sorozata.

A Love, Death & Robots egyik legnagyobb erőssége magában a struktúrájában rejlik. A sorozat lényegében egy sci-fi antológia, az első évada 18 különálló történetet mesél el. Így biztosítva van az újdonság varázsa és a függőség veszélye sem áll fenn, ellentétben a sorozatok többségétől, ráadásul a részek játékideje általában tíz perc körül mozog. Ha kibontásuk vagy épp elvarrásuk nem is hibátlan, a sztorik alapvetően egytől egyig eredetiek. Néhány ötlet ugyan ismerősnek hathat, megvalósulásuk feledteti az aggályokat. Amik szinte kizárólag csak utólag merülnek fel a nézőben, miután sikerült egy kis lélegzethez jutnia. Az ugyanis kivétel nélkül elmondható az összes részről, hogy kíméletlenül igénybe veszi a befogadót. Meghat, megnevettet, elborzaszt, elgondolkodtat, megszorongatja a lelket vagy épp az összeset egyszerre. Az eszköz mindig más, de a libabőr és a vágy egy fél órás zuhanyra nagy eséllyel visszatér újra és újra. Ugyan van néhány rész, ami gyengébbnek hat, ám ez kizárólag annak köszönhető, hogy a többi rendkívül erős. Ez pedig a cselekmény mellett nagyban köszönhető a sokszor brutális társadalomkritikának és a felvetődő morális kérdéseknek. Elvégre egy miniatűr civilizáció, három turistáskodó robot egy posztapokaliptikus városban vagy két vérfarkas az amerikai hadseregben világunk számos kérdését képes felforgatni.

A lehengerlő vizuális élményről pedig még szót sem ejtettem. A sorozat különlegessége, hogy más-más országok animátor csapatai (többek között a magyar DIGIC Pictures) dolgoztak a különböző részeken, így mindegyiknek megvan a maga sajátos látványvilága. A számítógépes játékok cinematic előzeteseinek stílusától kezdve, a képregények sajátosságain át az élőszereplős és animációs ábrázolás ötvözéséig sokféle megközelítés képviselteti magát. A képsorok – főleg a remek soundtrackkel kiegészülve – gyönyörűen megrázóak, hogy költőien fejezzem ki magam. Néha annyira szép az animáció, hogy szinte valóságosnak hisszük (csak nem egy burkolt társadalomkritika?!).  És ugyan rengetegszer tobzódunk a szexben ás az erőszakban, mégsem érezzük túlzásnak vagy hatásvadásznak, ami a képernyőn zajlik. Ilyenkor inkább a fikció kijózanító valóságát súroljuk.


Friss

Alice Határországban kritika (Alice in Borderland 2022, Netflix) – Meglehet-e menekülni a haláltól?

Életre halálra szóló játékok. Logika, kitartás, csapatmunka és erő. Ezek kellenek ahhoz, hogy valaki...

A titokzatos nő kritika (Decision to Leave/Heojil kyolshim, 2022) – A bűn, és a szerelem összefonódása

Ez az alkotás, annak a Park Chan-wooknak a legújabb műve, akinek az életművében már...

Babylon kritika (Babylon, 2022) – Betekintés Hollywood legmélyebb bugyraiba

Damien Chazelle korunk egyik legnagyobb tehetsége. Még csak 37 éves, de már olyan nagyszabású...

Az ember, akit Ottónak hívnak kritika (A Man Called Otto, 2022) – Egy svéd film nem „svédelt” változata

Ha valaki olvasta Fredrik Backman „Az ember, akit Ovenak hívnak” cím könyvét, az valószínűleg...
Erdei Róbert Bence
Erdei Róbert Bence
Robi vagyok, kezdő bölcsész és közép-haladó művész. Kisfiúként a filmezés volt a nagy szerelem, mostanra inkább az írás és a fotózás foglalkoztat. Ez persze nem tart vissza attól, hogy kritikákat írjak vagy egyszer talán forgatókönyvet. Jelenleg a PPKE-BTK-n hallgatok filmelméletet és filmtörténetet.

Hasonlóak

Alice Határországban kritika (Alice in Borderland 2022, Netflix) – Meglehet-e menekülni a haláltól?

Életre halálra szóló játékok. Logika, kitartás, csapatmunka és erő. Ezek kellenek ahhoz, hogy valaki...

1899 kritika (1899 – 2022, Netflix)

Nehéz spoilerezés nélkül elmagyarázni, hogy a Netflix 1899 című sorozata nálam hol ment egy...

A mackó 1. évad kritika (The Bear, 2022 – Disney+/Star/FX) – Kibírhatatlanul feszült sorozat a szakácsok életéről, de legfőképpen rólunk

Sosem ásott még mozgókép, annyira mélyre a vendéglátás poklába, mint az idei év egyik...
A Love, Death & Robots az elmúlt évek legegyedülállóbb sorozata, úgy kellett, mint egy falat kenyér. Sokoldalúsága egy dolgot kíván csak a nézőtől, erős gyomrot. És nem csak a naturális ábrázolás miatt. Love Death & Robots (Netflix, 2019): Sorozatkritika