fbpx
0.9 C
Budapest
szerda, január 20, 2021
Kezdőlap Music-somnia Exkluzív Elhiszed ezt? 15 év után új dalokkal jelentkezik a System of a...

Elhiszed ezt? 15 év után új dalokkal jelentkezik a System of a Down

Az együttes a közelmúltban Örményország és Azerbajdzsán között kirobbant, Hegyi-Karabah Köztársaságot (örmény nevén Artsakh-ot) érintő konfliktusra kívánja felhívni a figyelmet.

A System of a Down sokak meglepetésére két (!) új dallal is jelentkezett, melyeknek a csapattól már megszokott módon erős üzenete van. A Protect The Land és a Genocidal Humanoidz címre keresztelt számokat november 6-án indította útjára a minap a legnagyobb videómegosztó portálon, mi pedig nem győzzük újra és újra meghallgatni. A stílus hozza a hamisítatlan SOAD-érzetet, mindkét szám esetében fellelhetők a banda védjegyeként megismert elemek, melyeket az elmúlt 15 évben, a 2005-ös Hypnotize óta nélkülöznünk kellett.
Az alternatív metál örmény-amerikai legendái tehát újra munkába álltak, hogy forrásokat teremtsenek és felhívják a figyelmet „a kulturális hazájukra nézve súlyos és iszonyú háborúra”, utalva ezzel az Azerbajdzsán és Örményország közötti területi konfliktusra.

A két új track közül a Protect The Land-hez videoklip is készült, mely a Hegyi-Karabahban zajló helyszíni harcokról készült felvételeket is tartalmazza. Shavo Odadjian gitáros ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „szerettem volna megmutatni, hogy szerte a világban népünk hogyan egyesül egy közös ügy érdekében, illusztrálva a számokban rejlő erőt. Így hát különféle korosztályokból és szakmákból összegyűjtöttünk embereket, akik hisznek ebben az ügyben és harcolnak is érte („those who protect the land” – a szerk.). Az egy dolog, hogy az ember előáll egy ötlettel, de ahogy ezzel a videóval ez történt, az egyszerűen hihetetlen volt.”

John Dolmayan dobos elárulta azt is, hogy hogyan sikerült összetrombitálni a bandát a munkára: „Üzentem nekik: Nem számít, hogyan érzünk egymás iránt, nem számít, hogy milyen elintézetlen ügyeink maradtak a múltból, félre kell ezeket tennünk, mert ez nagyobb, mint a System of a Down és nagyobb mindannyiunknál… csinálnunk kell valamit, hogy támogathassuk a népünket”. Odadjian hozzátette, hogy „nagyszerű volt újra együtt dolgozni a stúdióban, természetes volt, mintha egyáltalán nem telt volna el idő”.

Az énekes Serj Tankian ugyanakkor figyelmeztet, hogy „az Artsakh-ban és Örményországban, az örmény nép ellen Törökország és Azerbajdzsán által elkövetett igazságtalanságok és agresszió emberi jogi jogsértés és háborús bűncselekmény. Rájöttünk, hogy a népünk számára ez a háború létkérdés, így ez számunkra nagyon is személyes ügy. Most arra van szükségünk a világtól, hogy tegye félre a politikát és támogassa Örményországot, szankcionálja Azerbajdzsánt és Törökországot és ismerje el Artsakh-ot. … Ha az azeriek átveszik az irányítást a vitatott területek fölött, népirtásra lehet számítani.”

A dalokat a SOAD gitárosa, Daron Malakian írta, melyeket az együttes Bandcamp-fiókjáról lehet letölteni, az ebből származó bevételek pedig az Armenia Fund (Örmény Alap) számlájára kerülnek.

A megjelenés okozta sokkot jól jelzi, hogy a YouTube-ot szinte órákkal később elöntötték a rajongók által készített különféle reakcióvideók, cover-felvételek, gitárra és különféle hangszerekre elkészült kották és segédletek. Jól megkavarták vele az egyébként sem annyira álló vizet, az már biztos.

Nem ez az első eset, hogy a csapat tagjai hangot adtak gyökereik iránti tiszteletüknek. Tankian például 2016-ban, szólókarrierje során énekelte meg véleményét Artsakh című balladikus dalában.

 

Gyorstalpaló: Az örmény–azeri konfliktus messzire nyúlik vissza. A széthulló oszmán és orosz cári birodalmak utódállamai (azeriek, grúzok és örmények) megpróbálták fegyverrel eldönteni a felosztás kérdéseit, ám akkor jött Sztálin, és az egymásra acsarkodó államokból szovjet tagköztársaságokat csinált. A többségében örmények lakta (és mindig is az örmény kultúrkörhöz tartozott) Hegyi-Karabah autonóm tartomány lett, az azeri szovjet tagköztársaság részeként.
Karabah 1988-ban még az örményekhez való (vissza)csatolás érdekében fellázadt – később egyesültek is, de a Szovjetunió ezt érvénytelennek nyilvánította –, majd 1991-ben Karabah kikiáltotta saját függetlenségét (példájukat követte a szovjet rendszer összeomlása után Azerbajdzsán és Örményország is), a függetlenedés után pedig a szovjetek beálltak az örmények mögé. Az 1994-ig tartó háborúban mindkét fél súlyos károkat szenvedett, a vitatott területről az örmények elűzték az azerieket, az áldozatok között nagy számban voltak civilek is. A konfliktusba hamarosan Törökország, Oroszország és az USA is belefolyt, majd az eszkalálódni látszó konfliktust  fegyverszünet zárta azzal, hogy Karabah (amely területileg alig nagyobb BAZ és Heves megye együttes méreténél, de be van ékelve Azerbajdzsán területére) örmény fennhatóság alatt marad. Függetlenségét végül is megőrizte, de de facto államként nem sok nemzetközi segítségre számíthat. A harcok akkor újultak ki, amikor idén szeptemberben az örmény miniszterelnök bejelentette, hogy az azeri haderő a vitatott területen polgári célpontok ellen intézett támadást.

Mint emlékezetes, hazánk akkor került a két állam látóterébe, amikor 2012-ben Magyarország kiadta az „azeri baltás gyilkos” néven elhíresült Ramil Safarovot, akit egy Budapesten meggyilkolt örmény katona halálával vádoltak. Az elkövetőt kiadása után otthonában szabadon engedték és nemzeti hősként tekintenek rá.
Legfrissebb, minket is érintő adat: a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint hazánk az általános nemzetközi jogi alapelvekre hivatkozva „Azerbajdzsán területi integritása mellett áll ki”.



Majer Judit
Majer Judit
Műfajtól függetlenül képes vagyok rajongani filmekért és sorozatokért, igyekszem bennük meglátni a jót, és szeretem őket részletekbe menően is elemezni. Objektív kritika nem létezik, de törekedni kell rá.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Hírdetés

LEGNÉPSZERŰBB