A Tied a világ című új, francia akció-vígjáték film kapcsán ültünk le egy rövid interjút készíteni a Wellhello zenekar két tagjával, Fluor Tomival és Diazzal, annak apropóján, hogy a hazai forgalmazó Fluort kérte fel, hogy segítsen egy ütős, vicces, magyar szinkronszöveget írni a filmhez, melyben Diaz is kipróbálhatta magát, mint szinkronszínész pár mondat erejéig. De lesz szó még jelenről, múltról és jövőről is, minden ami Wellhello.
Filmsomnia: A #Sohavégetnemérős kapcsán már kipróbálhattátok magatokat a filmes szakmában. Most milyen volt újra visszatérni ebbe a világba, mint szövegíró illetve szinkronhang?
Fluor: Új élmény volt és izgalmas is abban, hogy ez nem annyira kötött, mint a szövegírás, mert azért ez más téma. De közben ehhez kell egy hangulat, hogy elkapd. Nekem is voltak olyan pillanataim, mikor elképzeltem, hogy ha én lennék az a feldühödött francia, és utálnám az angolt, aki velem kicseszett, akkor mit mondanék. És akkor volt, hogy tényleg belehergeltem magam: „Üsd ki a terhes Bruce Willist b..meg!”Csomószor beleéltem magam és jó a film is nagyon, így nyilván könnyű volt. De nem is akartam magam túlvinni.
Filmsomnia: Melyik könnyebb szinkronizálni vagy inkább a szövegírás?
Fluor: Szinkronizálni nagyon nehéz. Egyszer csak felvillan a piros és milyen tempóban tolom, milyen szótagszámban.
Diaz: Amit a Tomi is mondott, hogy ez nagyon durva. Hogy abban a ritmusban nyomja, ahogy az eredeti színész is. Más nyelven van a szöveg, de mégis ott kell lennie a szövegnek és iszonyú nehéz. Egyébként szerintem egyenrangú a színészkedéssel a szinkronizálás.
Fluor: Ezért nem is kaptunk nagy szerepet.
Diaz: Konkrétan 1-1 sort kaptunk.
Fluor: Ebben most, jelzőleg vagyunk benne, de Diazzal már a LegoMovieban is szinkronizáltunk.
Diaz: Várjuk az új szerepeket, új megkereséseket. Kevesebb koncertet vállalunk, úgyhogy kell a plusz betevő.
Filmsomnia: Akkor ez most inkább egy kirándulás volt számotokra?
Fluor: Kirándulás, de közben megkerestek egy másik filmtől is, szóval nem kizárt, hogy fogok ezzel is foglalkozni. Mert engem nagyjából minden érdekel, ami írás. Egyre több novellát írok, egyre több olyan szöveget, ami nem rímekbe van szorítva. Ha meg film, akkor gondolkodom, rövid filmekben is. Szubjektív oldalról felvenni és színészek, színésznők szájába szöveget adni. Ez tök érdekel, tök mozgat. Lehet, hogy tök rossz vagyok benne, de ki akarom próbálni.
Filmsomnia: Rendezőként is akár?
Fluor: Mondhatjuk. De a novelláimból egy 6-7 perces rövidfilmet csinálni. Ezt nem lehet előre megmondani, hogy biztosan meg fog történni és biztosan jó lesz, de elküldöm, megmutatom és ha a hozzáértők azt mondják, hogy jó, akkor kimegy. Ha nem, akkor meg nem.
Filmsomnia: Mennyi idő volt a szinkron megírása ennek a filmnek?
Fluor: Megnéztem párszor. Hangulatban kell hozzá lenni, hogy a piti bűnözőnek mit adsz a szájába. De mindegyikhez írtam egy 7-8 verziót. Szóval ezzel én azért foglalkoztam. Ha nem jó az, hogy „temetőbogár” akkor jó lesz az, hogy „Kihugyozlak az éjszakából”?!
Diaz: Na melyik jobb?! Amúgy ez vicces lehetett, mesélte Tomi, amikor bementek a stúdióba és a szinkronrendezővel beszélik meg, melyik lehet jobb a „temetőbogár” vagy a „faszszaró szar”. Volt olyan kedves a Tomi és elhívott minket az első megnézésre és ottvoltak a Tomi régi barátai. Annyira röhögtünk a filmen, hogy annyira tipikusan észrevehetőekazok a bemondások, amiket mi nap mint nap hallunk a Tomitól, már ha olyan helyzetben van.
Fluor: Most ennél a vetítésnél tapasztaltuk, hogy nem mindenki mondja ezt, beszél így. Tök durva volt, hogy általatok jöttem rá, hogy ha megszólalok a szereplők hangján, így miért kértek fel, miért lehet ez mai.
Diaz: Szerintem, azért, mert csomó olyan dumája van a Tominak, ami nem tudom honnan jön neki, de szállóigévé tud válni főleg a fiatalok körében.
Filmsomnia: Mennyire gondoljátok, hogy lesznek ezekből szállóigék, mert sokszor van, hogy átveszünk filmekből mondatokat és használjuk nap mint nap az életben is.
Diaz: Szerintem vannak olyan filmek, amik a duma által lettek híresek Magyarországon. Szerintem ez a film is olyan, hogyha nem lenne elég erős a magyar duma, akkor – persze ezt előre vetítve nem tudjuk még mennyire lesz sikeres – nem tudna ennyire működni és tök fontos az, hogy mennyire van a magyarok nyelvére lefordítva a film.
Fluor: Ami eddig nagy sikert aratott a szövegből, akiknek eddig mutattam, a „kihugyozlak az éjszakából” volt.
Filmsomnia: Hogy álltok egyébként a francia filmekhez?
Fluor: Van alapból ez a rap film, a Gyűlölet, amiben ugyancsak a Vincent Cassel játszik.
Diaz: „Nem a zuhanás számít, hanem a leérkezés!”
Fluor: Nagyon szerettem a 11 parancsolatot, a Cuccot. Vannak elég jók, van egy sajátos humora a francia filmeknek.
Diaz: Taxi, a klasszikus szerintem. De mikor először megnéztem a Tied a világ című filmet, pont ez jutott eszembe. A tipik francia vígjáték, amit a Taxi című filmben is láthattunk. Nekem a Taxi a Francia filmek egyike. És nekem ebben is az a fajta humor jön elő.
Filmsomnia: Mennyire vagytok nagy mozifanok, milyen gyakran jártok moziba?
Fluor: Én ilyen magyar film fan vagyok eléggé. Én akkor megyek, ha van magyar.
Filmsomnia: Mit láttál utoljára?
Fluor: A Rossz versek. Nagyon szeretem ezeket. Nekem a Reisz Gábor filmjei olyanok, mint a Moszkva tér volt régen. Annyira kultfilmek, hogy van benne valami annyira furcsa, annyira kreatív. Annyira megtalálja azt a lelkületet, azt, ami nagyon betalál. De nagyon sok jó film volt az utóbbi időben, Testről és lélekről, Liza, a rókatündér. Sok olyan filmen voltam, mintha olyan érzésem lett volna, mintha egy amerikai filmet néznék, annyira erős, annyira jó volt.
Diaz: Kb. ugyanez, amit a Tomi mond. Nagyon örülök annak, hogy a magyar filmek ennyire minőségiek.
Fluor: Ennyire feljöttek, az elmúlt 5-6 évben szerintem sokkal erősebb magyar filmek jöttek ki.
Diaz: Amikre még szeretek beülni, azok az akciófilmek. A hanghatások, a látvány az egy akciófilmben nagyon át tud jönni. De, amit a Tomi is elmondott, ugyanez.
Filmsomnia: És mint színészként el tudnátok képzelni magatokat?
Fluor: Ha azt éreznénk, hogy elképesztően ügyesek vagyunk akkor nyomnánk. De a saját filmünkben is azért nem voltunk sokat, mert egyszerűen nem vagyunk elég jók. Mi ott próbálgattuk… De nem hiába, ez egy külön szakma.
Diaz: Szerintem azt csináljuk, amihez értünk.
Filmsomnia: Ebben az az évben kissé visszavesztek a tempóból, mondtátok is, hogy inkább a dalírás és a szóló projectekre mentek rá. Van ennek valami különösebb oka?
Fluor: Hát figyelj, azért durva volt az elmúlt 4-5 év. Nekem meg az elmúlt 9. Nagyon durván bedaráltuk a fesztiválokat. Mint az őrült mentünk egyfolytában. Mindig volt valami, akkor még ennyit vállalunk, még annyit. Tényleg nagyon sokat nyomtuk. És azt éreztük, hogy ahhoz, hogy tudjunk alkotni, kell élnünk is és kell egy kis idő is. Egyébként hatásos is volt, mert jövőhéten forgatjuk az egyik dalunkra a klippet, három hét múlva már a másodikat. Kellett egy kis szünet, hogy megtaláljuk mit is akarunk, hogy akarjuk. Ehhez kell idő, az ember nem tudja úgy lenyomni. Tényleg úgy kell elképzelni az elmúlt pár évünket, hogy alvás, turnébusz, színpad hátulja, színpad, esetleg egy két ital, autó, alvás… Nyilván nem sajnáltatni akarjuk magunkat, de monoton tud lenni. Amikor 5 éve nincs olyanod, hogy élet, hogy nem tudsz lemenni, úgy valahova.
Diaz: Meg nagyon rég írtunk csak úgy dalt, dalokat, ahogy szerintem idén fogunk. Hogy nem az van bennünk, Na ki kell jönni egy dallal, április végén…
Fluor: Ez rá is ült a vállunkra, ez a nyomás. Hogy 4 éve csinálunk teltházat. Mi legyen az új, mi az, amit szeretni fognak. Kb. egy év volt amikor kicsit befeszültünk. De hála isten ez is elmúlt.
Filmsomnia: Legközelebb hol találkozhat Veletek a közönség?
Diaz: Május 18-án fogunk először fellépni Szerencsen.
Fluor: És ami nekünk a kiemelt mindig és idén is, a Budapest Park június 14-én, megint egy nagy showt fogunk nyomni.Tűzijáték, táncosok.
Filmsomnia: 5 évesek lesztek.
Diaz: Ne is mondd. Mentünk le vonattal a Balatonra stúdiót cipelve…
Fluor: Úgy elment fél évtized…
Filmsomnia: Miben érzitek a Wellhello sikerének a titkát?
Fluor: Szerintem, hogy érzik az emberek, hogy ez egy őszinte történet. Ez egy Love-Project, nagyon szeretjük. Meg talán olyan érzéseket elevenítünk fel, olyan dolgokat mondunk el különlegesebb módon, mint az átlag popdalok, amikben az emberek magukra ismernek.
Filmsomnia: A magánéletetekre hogy hatott ez az úgymond„hirtelen” jött siker?
Diaz: Amennyire kívülről látszik, hogy hirtelen jött, nem volt annyira hirtelen. A Tomi előtte csinálta a szóló dolgait. Én is tevékenykedtem a zenei szakmában, mint dalszerző. Én azt gondolom végig jártuk azt a létrát, azon a lépcsőn végig mentünk, aminek a végén az fogadott minket, hogy sikeresek vagyunk, így tudjuk értékelni. Nem egyik napról a másikra jött, bármennyire is tűnik annak.
Filmsomnia: A környezetetekben érződött ez, barátokon, ismerősökön?
Fluor: Nyilván, ahol pénz és nő van, ott megtörténik a baj. Szúrtak minket hátba, árultak el. Ahogy a filmekben végig mentünk mindenen, de az a szerencse, hogy a Lacival ezt felfogtuk, hogy mi egymásra számíthatunk….
Diaz: Pont ezt akartam mondani.
Fluor: …És ez megerősített bennünket. Nem az volt, hogy szétzilált és az lett volna, hogy annyi az egésznek. Tényleg, sokaknál kihozta, hogy valóban mekkora siker. Sokan elkezdtek élősködni, pénz, az egész. Mi meg pont azt szeretjük, hogy nekünk pont a legutolsó a pénz. Amin tényleg soha nem fogunk összeveszni, az a nők meg a pénz.
