péntek, december 27, 2024

Trending

Hasonlóak

Alfa (Alpha – 2018) [Kritika]

Augusztus végére megérkezett az idei nyár egyik, ha nem a legszebb képi világot felvonultató alkotása az Alfa. A filmet az az Albert Hughes írta és rendezte, akinek eddigi filmjei (Veszélyes elemek, A pokolból), döntő részben elég jó kritikákat kaptak. A főszerepben pedig a Keda-t játszó, sokaknak az X-men – Apokalipszis című moziból ismerős (Kurt Wagner/Nightcrawler szerepében), Kodi Smit-McPheet láthatjuk. A közel 51 millió amerikai dollárból készült film, a nyitóhétvégéjén, majdnem elérte a 10,5 millió amerikai dolláros kezdést a tengerentúlon.

Időszámításunk előtt húszezret írunk, Európa területén játszódik a film, mikor is Keda, a törzsfőnök fia, apja javallatára csatlakozik a vadászó férfiak csoportjához, hogy még időben, a tél beállta előtt megszerezzék a kellő mennyiségű elejtett vadállományt, különben éhen fog halni a törzsük. Főhősünk, azonban nem az a kimondott ősember fajta, több benne az empátia, mint a túléléshez való mindenek feletti ragaszkodás. Hiába apja védő oltalmazása, aki próbálja leendő utódját képezni fiából, hogy majd a törzs élére állhasson, egy balul sikerült vadászat során egy bölény a mélybe taszítja a fiút.


A törzs férfi tagjai, köztük apja is azt hiszik meghalt, így magára hagyva sérülten egy sziklafal hasadékban nincs más választása, be kell bizonyítania nem csak apjának, de a saját túlélése érdekében magának is, hogy képes fiúból férfivá válni. Célja, a zuhanás okozta sérülései ellenére, hogy még a tél beállta előtt, visszajusson a törzséhez és szüleihez. Kezdetben nem hagyatkozhat másra csak, az apjától látott és tanult dolgokra, valamint az égiekhez való fohászkodásra. Mígnem összehozza a sors, a tápláléklánc egy másik uralkodó csoportjának vezérével, (másként Alfájával) akivel, hogy túléljék a rájuk leselkedő természeti és más egyéb veszélyeket, kénytelen összefogni és ellenségből baráttá válni.

Az Alfa egy gyönyörű történet, arról hogy lett az ember egyik leghűbb barátja a farkas(kutya). A Kisherceg című klasszikusból idézve, Rónay György fordításában: „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” A történetet, több aspektusból is nézhetjük, hiszen több mondanivalót is magában hordoz, ezért szinte minden korosztálynak szívesen ajánlom, hogy legalább egyszer nézze meg. Az első ilyen aspektus, a már említett ember – állat – konkrétan kutya – közötti kapcsolat kezdete és folyamata, valamint olyan erőssége, melyet igazán csak azok érthetnek illetve élhetnek át a film közben, akiknek már volt/van kutyájuk. Az állatbarát nézők szeretni fogják ezt a filmet. A másik megközelítés, pedig a már említett fiúból férfivá érés, a magunk korlátjainak leküzdése. Ha hiszünk magunkban, hogy képesek vagyunk rá, és, ha a körülmények rákényszerítenek dolgokra, melyekről addig azt hittük, hogy túlnőhetnek rajtunk, de mégis meg tudunk velük birkózni, mind tanuló célzattal lehet a nézők felé.

Mint említettem, a képi világa szinte megköveteli, hogyha igazán élvezni és átélni szeretnénk ezt a csodás történetet, akkor a 3D, de még inkább, ha van rá mód az IMAX 3D-ben történő megtekintést javaslom. A közel másfél órás játékidő, pont elég ahhoz, hogy a néző végig élvezni tudja a mozit. Nem tapasztalhatók benne különösebb üresjáratok, a történet felépítése logikus és egymásra épülő. Külön tetszett, hogy a végére is hagy a néző számára olyan részt/részeket, melyek emelik a történet mondanivalóját.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés46 Votes
49
Alfa
Összességében
Az Alfa című film egy kedves, megindító történet az ember és állat kapcsolatáról, arról hogyan lett a kutya, az ember leghűségesebb társa. Izgalmas, szép képi világot kapunk, különösen, ha legalább 3D-ben tekintjük meg. A közel másfél óra épp elég, hogy elejétől a végéig élvezni tudjuk a filmet. Történelmileg, azért hagy némi kívánni valót maga után, illetve néhol érezhető, a filmes világ ereje a történet egy-egy pontján, de összeségében egy szépen kidolgozott, az egész család számára figyelmet lekötő mozit kapunk.
Pozitívumok
Nincsenek benne üresjáratok
A 3D lenyűgöző élményt nyújt
Tanulságos és gyönyörű történet
Negatívumok
Csak részben történelem hű
80
Értékelés
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.