Kópé (Trouble – 2019) [Kritika]

Egy valami mindig telitalálat a filmesek számára: ha a főszereplő, az ember legjobb barátja, vagyis egy kutya. Így lett ez most is. És hiába idén ez már legalább a harmadik olyan mozi, ahol egy kis kedvenc elkerül otthonról és kalandos úton-módon kerül haza, mégis sok kisgyerekes családot fog a filmszínházakba csábítani Kópé története. A Kópé című animációs film forgatókönyvírói között megtaláljuk Rob Muirt (Jönnek a kacsák, Csingiling és a nagy tündérmentés), ehhez mérten pedig újfent egy igazi családi film született. Nem csak azért, mert 6-os korhatár besorolást kapott és többnyire ezen korosztály még nem igazán szokott egyedül beülni egyet mozizni, hanem mert a készítők gondoltak a felnőtt kisérőkre is és olyan karaktereket, utalásokat, illetve egy-egy elrejtett poént fűztek bele az alkotásba, melyet leginkább a szülők fognak igazán élvezni és érteni. Ilyen a helyenként már kicsit túltolt (vér)-mókusok „makkos” szóviccei és Michael Jacksonra hajazó táncbemutatóik. De egyik régi, nagy kedvencünk, (a ’90-es évekből), az Ace Venturára hasonlító állati nyomozót megtestesítő szereplő kinézete és karaktere is sok szülő számára hozhat nosztalgikus érzést. Ahogyan a film végén is találkozhatunk majd egy olyan szereplővel, akire bár nem számítunk, de kellemes plusz perceket ad hozzá a mozihoz. Hogy kiről van szó, az maradjon meglepetés!


A kisebbeknek szánt, főleg animációs filmek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy többnyire a készítők nem mennek túl nagyon a másfél órás műsoridőn, ami még épp abban az időintervallumban van, hogy le tudja kötni a gyermekek figyelmét és ne legyen a szülőknek se egy WC-Moziterem charterjárat a filmélmény. A Kópé is betartja ezt a szabályt, 87 perces játékidejével. Rengeteg karakterrel találkozunk a cselekmény során, főleg, ami a kutyákat illeti. Különböző fajta és személyiségű blöki szórakoztat minket, így a főszereplő(kö)n kívül mindenki találhat számára kedvencet, akin biztos derülni fog jópárszor. Bár alapesetben a főszereplő eb, Kópé egy elkényeztetett kis szobakutya, a karaktere mégis nagyon szerethető. Nem érezzük azt, hogy jaj látunk egy „luxusfeleség ölebet” (miközben a valóságban igenis), a készítők egy nagyon kedves főhőst tudtak a vászonra vinni, akit bárki szívesen hazavinne magával. Főleg miután eltávozik az idős gazdija, aki végrendeletében egyetlen kikötéssel van: az új örökösnek nagyon jó viszonyban kell lennie a kiskedvencével. De ahogy az lenni szokott, ilyenkor feltűnik egy dollárszemű távoli rokon, akit csak az érdek vezérel, míg magáénak nem tudja a busás vagyont. Viszont Kópé egy véletlen folytán elkerül a villából és kalandos története kezdetét veszi, új barátokkal, ellenségekkel és talán egy még szebb jövővel, mint ami eddig várta.

A szereplők kidolgozása, már ami a vizualitást érinti, némileg furán hathat, mivel a kutyáknak szebb hollywood-i fogsoruk van, mint az emberi szereplőknek, de talán egy mesénél ez még el is nézhető. Sőt olyan szempillája van a lány kutyáknak, hogy azt még Marilyn Monroe is megirigyelte volna. A filmben a vicces jeleneteken túl van némi drámai hatás és tartalmi mondanivaló is. De mégsem megy bele a mozi mélyen a dolgokban, csak annyira, hogy jobban közelebb tudjuk érezni magunkhoz a szereplőket. Az igazán nagy filmőrültek talán felfedezhetnek némi dejavu érzést pár jelenet erejéig, ami olyan lehet, mintha kicsit másolták volna bizonyos filmekből egyes részeket, de így is kapunk egy kedves másfél órás családi kikapcsolódást.

Neked mennyire tetszett a film?
Olvasói értékelés6 Votes
61


Kópé
Összességében
Talán nem ez lesz az év animációs sikersztorija, de a kisebbeknek biztos tetszeni fog Kopé, az úri kiskutya nagyvilági kalandja.
Pozitívumok
Szerethető karakterek
Tartogat tartalmi mondanivalót
A főszereplő “burzsuj” mivolta ellenére is igazán kedves és szerethető
Negatívumok
Idén ez már legalább a harmadik kutyás kalandfilm
Többször érezni, hogy más filmekből merített ihletet
70
Értékelés

Friss

Nagy sztárokkal támad a Dungeons and Dragons: Betyárbecsület

Ötéves előkészület után tavasszal kerül mozikba a Dungeons and Dragons új moziváltozata (az elsőt 2000-ben mutatták...

Új filmjével szeretné fejreállítani a nézőket a hollywoodi fenegyerek

Nem csupán a műfajokkal zsonglőrködik az Oscar-díjas Jordan Peele (Tűnj el!, Mi), hanem a...

Kiderült, ki rejlik a Fekete telefon gyilkosának álarca alatt

Álarcos gyilkos rabol gyerekeket a Fekete telefonban, amelyet az év thrillerének neveznek, és igen meggyőző...

A csend nyomai: Orosz Helga és Nagy Veronika Csend-szövetek című kiállításán jártunk

Mindenki hagy valamilyen nyomot, aki él. Csak az egyikünk kisebbet, a másikunk pedig  nagyobbat....
Dörgő Dániel
Dörgő Dániel
A filmek, a mozik mindig is kiemelt részét képezték életemnek. Lassan huszadik éve lesz, hogy belekerültem a filmkészítés világába. Megannyi élmény ért ezalatt a két évtized alatt, sok produkcióban részt vehettem, világsztárokkal forgathattam. Majd jött egy lehetőség, hogy írhatnék kritikákat is. Számomra fontos szempont, - hogy sokakkal ellentétben- én nem akarom megmondani a nézőnek, hogy egy film jó-e vagy sem, kell-e szeretni vagy sem. Hanem, minél objektívebb alapon bemutatni egy alkotást, hogy az olvasó maga döntse el, az adott mozi számára mit nyújthat. Persze a kritikaírás tartogat magában szubjektivitást is, de minden embernek mások az igényei, így inkább az adott film érdekességeire, valamint az azzal kapcsolatos, fontosabb információkra helyezem a hangsúlyt. Hisz mindenki el tudja maga dönteni, hogy az neki tetszett-e vagy sem. Műfajban vannak prioritást élvező filmek számomra is, de szívesen megtekintek olyan alkotásokat is, melyeket alapból lehet nem néznék meg. Volt erre is példa már és rájöttem, minden filmből lehet tanulni, minden műfajra nyitottnak kell lenni. Így fejleszthetjük ismereteinket és önmagunkat is. Örömmel tölt el, hogy egy olyan nagyszerű csapat tagjaként, mint az Artsomnia, oszthatom meg filmes véleményem a közönséggel.

Hasonlóak

Elvis kritika (Elvis – 2022): A Király felemelkedése

Elvis Presley a popkultúra egyik legismertebb alakja. Életútja abszolút méltó arra, hogy megfilmesítsék, és...

Örömapa kritika (Father of the Bride, 2022, HBO Max): Örömapa a pácban

Mint leendőbeli menyasszony, hogy kicsit lenyugtassam az idegeimet a vészesen közeledő esküvőm miatt, úgy...

A pók feje kritika (Spiderhead, 2022 – Netflix): Chris Hemsworth jutalomjátéka

A Netflix filmek terén sokat fejlődött az elmúlt években. Időről-időre fel-fel bukkannak olyan filmek,...