A Marduk 30 éves bulija talán megfelelő bizonyíték, hogy itthon továbbra is van vagy lenne érdeklődés a metálra. Még műfajon belül is sokkal inkább számít undergroundnak a négyesfogat, a közönség mégis megtöltötte az Analog Music Hall-t.
Ugyan kapunyitásra sajnos nem sikerült odaérni, így nem láthattam milyen tempóban szállingóznak a gitárzúzdára éhes zenerajongók, de a Valkyrja show-ján már szép számban tolongtak a nézőtéren. A szintén svéd banda fura módon talán még érdekesebb is volt, mint a fő attrakció. Hihetetlen profizmussal és pontossággal adták elő a brutális tempókkal száguldó atmoszférikus black metált.
Rövid átszerelés után a fény visszaesett félhomályos derengésbe és felcsendült a Marduk atmokkal teli, vészjósló introja. Az ezt követő több, mint egy órában végig daráltak a svédek, a robotlámpák kaszáltak és villogtak és bömböltek a gitárok. Sajnos nem ismerem mélyebben a zenekar diszkográfiáját, de a számok alapján szépen átfogták az elmúlt harminc évet. Egy kicsit talán érződött a zenekaron, hogy már régóta nyomják estéről-estére ugyanazt a bulit, de szerencsére ez nem ment a performansz rovására, mindenki vérprofi volt.
Mint mindig, a technika ismét pazar volt az Analogban, mindkét zenekar kiválóan szólalt meg, látványos fényshow kíséretében. A technikai átállás is hihetetlenül gyorsan megtörtént, nem váratták a közönséget, akik egyébként végig élvezték a bulit.
A Valkyrja és a Marduk nagyon rétegzene, de a szerda este bizonyítja, hogy ezzel is meg lehet tölteni egy koncerthelyszínt, az Analog Music Hall és a Kill Monday Management pedig biztosan a hazai metál élet egyik legfontosabb szereplőivé nőhetik ki magukat a következő években.
