Tegnap végre elérkezett a várva várt nap! Ugyanis a világ jelenleg legnagyobb filmstúdiója/médiavállalata, vagyis a Disney elindította saját online streaming szolgáltatását, a Disney+-t. Az vadiúj platform rengeteg exkluzív tartalommal vette kezdetét, melyek közül egyértelműen a The Mandalorian névre keresztelt, első élőszereplős Star Wars sorozat bevezető része volt a legnagyobb durranás. Természetesen mi is tűkön ülve vártuk, hogy az egeres cég a – rajongók többsége szerint – félresikerült, Az utosló Jedik és a Solo: Egy Star-Wars történet után mit tud kihozni ebből az univerzumból, méghozzá sorozat formátumban.
A történet szerint a Jedi visszatér után, de még az Ébredő Erő eseményi előtt járunk, ahol egy (egyelőre) névtelen mandalori fejvadász ténykedéseinek lehetünk szem és fültanúi, akire nem lehet hatni semmivel. Ha megkapta a megbízást, és te vagy a kiszemelt, akkor biztosan le fog szállítani, hiába van pénzed, vagy ész érved arra vonatkozóan, hogy miért nem kéne vérdíjnak lennie a fejeden. Aztán egy nap olyan megbízást kap, jobban mondva vállal el, ami minden csak épp nem szokványos és veszélytelen.
Már az elején szeretném azzal kezdeni, hogy a The Mandalorian-hoz hasonlót soha ezelőtt nem láthattunk a Star Wars több, mint 40 évre visszanyúló történetében. A Jon Favreau (Vasember 1-2, A dzsungel könyve, Az oroszlánkirály) felügyelete alatt készült és java rész általa is írt széria bevezető része ugyanis olyan komorra sikerült, hogy az még engem is meglepett. Ha mindenképpen hasonlítanom kéne valamelyik korábbi Star Wars filmhez, akkor talán a Zsivány Egyes-hez áll legközelebb hangulatban, de még annál is jóval sötétebb tónusú. És ez véleményem szerint baromi jól áll neki. A készítők nem hazudtak, amikor azt mondták, hogy olyan lesz, mint egy űrwestern. Hát valóban olyan lett! Itt jóformán mindenki előbb lő, vagy üt, mint, hogy kérdezne.
Habár biztos voltam benne, hogy a látványra ezúttal sem lesz panasz, mégis meglepődtem, mennyire odatette magát a Disney. Mert elvégre mégis csak egy sorozatról beszélünk, de ez a 39 perces játékidő alatt egy másodpercre sem jutott eszembe. Annyira gondosan, aprólékosan és nagy odafigyeléssel volt prezentálva minden, mintha csak egy mozifilmet néztem volna. A címszereplőt alakító Pedro Pascal annak ellenére is remekel, hogy arcát egy pillanatra sem látjuk. A már most számtalan Easter Egg-nek köszönhetően pedig a franchise rajongói garantáltan elégedettek lehetnek. Egyedüli negatívumként talán azt lehetne felhozni, hogy lesz akiknek túlságosan is lassú lesz a tempója. Várjuk a folytatást!
A sorozat következő részeiről külön nem, de a teljes évadról írunk majd!
