Nicolai Fuglsig dán rendezőt eddig maximum természetfotós körökben ismerhette a nagyérdemű, ahol még World Press díjat is nyert. A 12 katona első nagyjáték és egyben bemutatkozó filmje is. Ennek ellenére igazán impozáns szereplőgárdát sikerült maga köré gyűjtenie. A főszereplő Chris Hemsworth mellett, olyan színészek tűnnek fel kisebb-nagyobb szerepekben, mint Michael Shannon, Michael Pena, vagy Elsa Pataky (Hemsworth felesége). A film története rögtön a 2001. szeptember 11.-i New Yorki borzalmas terrortámadás után veszi kezdetét. Amerikai elit katonák egy kis csapata Afganisztánba utazik, és szövetséget köt egy ottani hadúrral, hogy megállítsák a tálibokat és az al Kaidát.
Minimális felvezetés után rögtön belecsapunk a film közepébe. Tömény háború, harcok, emberi drámák sorát ismerhetjük meg. Nagyon jó koncepciónak tartottam, hogy az amúgy alapból komor hangvételű, sötét drámát, ami két órán át szerintem unalmas lett volna, feldobták poénos párbeszédekkel és beszólásokkal. Az aláfestő zenét nagyon eltalálták a készítők. Nekem elsőre a Sicario ugrott be a film nézése közben. A hangulatot is sikerült jól megteremtenie a rendezőnek, amiről pedig a szintén háborús, Sivatagi Cápák jutott eszembe. Mint már említettem, a mozi nem nélkülözi a humort, bármily furcsa is ebben a környezetben. Bár ha jobban belegondolunk teljesen jogos ilyen feszült helyzetekben valamivel oldani a történéseket.
Most pedig néhány szó a szereplőkről: elsőként itt van nekünk a főszereplőt alakító Chris Hemsworth, akit legtöbben Thorként ismerhetnek. Örülök, hogy a szőke színész egy új és szerethető arcát mutathatta meg – annak ellenére, hogy szeretem Bosszúállóként -, jó volt látni egy összetettebb karakter bőrében. Maximálisan hozta Mitch kapitány karakterét, aki, igaz, nem volt még éles bevetésen, de a hazájáért és csapatáért bármit megtenne, és megvan hozzá a kellő esze és bátorsága is. Szívesen látnám több hasonló szerepben a jövőben.
Michael Shannon, az évek alatt igazi karakterszínésszé nőtte ki magát. Bár itt a szokásosnál talán kisebb szerep jutott neki, amit sajnálok, de hozta a kötelezőt és nincs kétségem afelől, hogy a jövőben látjuk még őt nagyobb, komolyabb szerepekben is, mert már számtalanszor bizonyította, hogy érti a szakmát. Elég csak a nemrég bemutatott Víz érintését vagy Az Acélembert említenem. Michael Pena is jól csengő név manapság, bár inkább kisebb mellékszerepekben látható (Éjszakai műszak, Bukós szakasz, A hangya, Mentőexpedíció) Első sorban humoros karaktereket játszik, de ha kell és a szituáció úgy követeli, tud kemény és érzelmes is lenni. Számomra ő a mai kor Joe Pescije.
