A Drunk Parents, vagyis az Amit nem akarsz tudni a szüleidről egy 2018-as amerikai vígjáték a Borns Studios műhelyéből Fred Wolf rendezésében, melyet Alec Baldwin és Salma Hayek neve fémjelez. Fred Wolf (író, renedező) az 1980-as években kezdte pályafutását Los Angelesben, és az 1990-es évek elején csatlakozott a Comedy Central csapatához, később pedig, a Saturday Night Live író munkatársai közé állt.
Salma Hayek és Alec Baldwin, azaz Frank és Nancy Teagarten egy közép-felső osztályba tartozó értelmiségi, az élet örömeit meg nem vető, financiális gondokkal küzdő házaspár. Gondjaikat szigorúan titkolva ‘felelős’ szülőként, egyetlen lányukat, Rachelt – aki mit sem sejt zavaros helyzetükről és, hogy a tanulmányai finanszírozása a legkevésbé sem megoldott -, a csőd előtti utolsó pillanatban küldik egyetemre egy másik városba. Innen kezdődik az eszetlen ámokfutás a látszat fenntartása érdekében. A legvakmerőbb kísérletekbe kezdenek, megpróbálják eladni egy garázs vásár keretein belül, az ingóságaikat, így szerezve pénzt a napi túléléshez, de ettől még a négy dolláros cukkini továbbra is elérhetetlennek tűnik, és csak dobozos borra futja a Chateau la tour helyett.
A sikertelenséget némi alkohollal leöblítve, egy hirtelen ötlettől vezérelve kiadják egy ‘veszélyes’ szexuális bűnözőnek a szomszédjuk és egyben barátjuk házát, aki éppen nyaral. Vérszemet kapva merész tervet eszelnek ki, és a még több pénz reményében átköltöztetik a bérlőt a saját házukba, majd a szomszéd házat újra kiadják, amit az új lakó azonnal ki is rámol. Hányattatásik itt nem érnek véget, lakhatás híján csöveznek mindenhol, ahonnan nem zavarják el őket, mindeközben felismerik azokat a tévedéseket, amelyeket az életben elkövettek. Szembesülnek azokkal a társadalmi, morális és erkölcsi problémákkal, amelyek eddig számukra ismeretlenek voltak. Kénytelenek a büszkeséget lecserélni a megalkuvásra, majd a megalkuvást inkább kompromisszumnak, végül beismerésnek tekintik. A minden szempontból érvényes kijózanodás hozza végül meg azt a felismerést, azt az ötletet, amivel idővel kimászhatnak a gödörből. Tekinthetjük happy end-nek, de nem a fogalom klasszikus értelmében, hiszen szó sincs visszarendeződésről.
A megoldás nem mindig az, hogy büntetlenül megússzuk az ostobaságainkat, hanem, hogy az adott realitás talaján megvetjük a lábunkat, letesszük a gőgünket, szöges cipőt húzunk, és türelmesen kezdjük megmászni újra a hegyeinket. Amikor képesek vagyunk elengedni a múltunkat, belátni a hibáinkat, akkor tudjuk csak újra értékelni a család, a barátság, hűség, az összetartozás eszméit, és felismerni a valódi értékeinket. A film nem túl bonyolult sztorija – a két főszereplő mellett – teret ad néhány feltörekvő és már jól ismert kedvencnek is, mint például Jim Gaffigan, (aki nem mellesleg stand-up komikus, színész, író és producer), Joe Manganiello (Magic Mike), Bridget Moynahan (Én, a robot), Treat Williams, akit szintén nem kell bemutatnunk (A fantom, Gyulladáspont, A vágy villamosa, Leszámolás Denverben, Hair), valamint Aasif Mandvi komikus és Ben Platt. Az Amit nem akarsz tudni a szüleidről egy szórakoztató film, amiben a húzónevek valóban feljebb húzzák az alkotás élvezeti értékét és így többet hoznak ki belőle, mint amennyit a történet önmagában ígér. Ha a poénokon kiröhögtük magunkat, akkor pedig akár el is gondolkodhatunk azon, hogy a humor mellett, milyen egyéb üzenete is lehet egy ilyen látszólag könnyed filmnek.
