Vajon lehet-e egy olyan filmről kritikát írni, ami a bemutatása óta eltelt fél évszázad során bebizonyította, hogy kiállta az idő próbáját? Aligha. Megpróbálni érdemes? Mindenképp! Gárdonyi Géza azonos című regényéből Várkonyi Zoltán alkotott, nem is akármit: magyar filmtörténeti alapművet, melyet a kerek évforduló apropójából (nem, nem Erdoganmagyarországi látogatása miatt), a Magyar Filmlabor és Filmarchívum jóvoltából digitálisan felújított formátumban nézhetünk meg újra a mozivásznon. Jöjjön hát a – kicsit sem elfogulatlan – kritika!
„Gyere Vicuska, itt megalszunk, ez jó hely.”
A film 145 perces játékideje két részre van felosztva. Az elsőben találkozhatunk a főszereplőkkel, nagyobb ugrásokkal ugyan, de láthatjuk a történelmi hátteret, ugyanakkor tény, hogy a könyv ismerete nélkül bajban leszünk: a karaktereketnem fogják egyesével, aprólékosan bemutatni, és az eseményekhez túl sok magyarázatot sem kapunk. Ha nem tudjuk, hogy ki volt például Izabella királyné vagy milyen állapotok uralkodtak akkor hazánkban, nem biztos, hogy elsőre megértjük egy-egy jelenet jelentőségét (van olyan, aki nem olvasta a könyvet?!). A történelmi drámát egy szerelmi szál mentén ismerhetjük meg, mindannyiunk Gergője és Vicuskája gyerekkori ismeretségéből felnőttkori szerelmükig lehetünk tanúi annak, ahogy a török csellel foglalja el Buda várát, ahogy a bebörtönzött Török Bálintot próbálják kiszabadítani, és találkozhatunk a főszereplők sorsát rontó, félszemű Jumurdzsákkal is.
„Elesett Szolnok, elesett Temesvár. Ez a vár most az ország.”
A második részben aztán szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a magyarok utolsó mentsvára Dobó István (Sinkovits Imre) vezetésével a török általi ostrom ellen készül Egerben, valamivel kevesebb, mint kétezer bátor szívű katonával és civillel. A szerelmi szálat beárnyékolja Jumurdzsák érkezése, a dervis bég ugyanis fáradhatatlanul kergeti amulettjét, melyet még gyerekként vitt el tőle Gergő (a könyv szerint ezt Gábor pap adja át neki). A második rész egészét az ostrom jeleneti uralják, melyek során monumentális csatajeleneteket, CGI nélküli statisztaerdőt és domboldalakat beterítő sátortábort, teljesen egyszerre mozgó, nagy létszámú török sereget láthatunk, az alkotók semmit nem bíztak a véletlenre. A forgatás megközelítőleg egy évig tartott, az egri vár hű mását Pilisborosjenőnél húzták fel és használták a teljes második részt elkészítéséhez.
„Én nem a falakban bízom. Hanem az emberekben.”
A százezres török sereget a Magyar Néphadsereg kivezényeltkiskatonái játszották, az egyéni karaktereket pedig Ruttkai Éva, Tahi-Tóth László, Latinovits Zoltán és Bárdy György mellett Kern András, Bitskey Tibor, Gobbi Hilda és TordyGéza alakítja. A felsorolás persze nem teljes, ha csak a stáblistát nézzük, már az ott felsorolt, hazánk legkiválóbb színészeinek nevével megtelne egy egész oldal. A két főszereplőről, Venczel Veráról és Kovács Istvánról érdemes annyit megjegyezni, hogy az Ifjúsági Magazin közönségszavazását nyerték meg fölényesen, így kapták meg Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerepét. Érdekesség, hogy maga a rendező is feltűnik a vásznon, mégpedig Ferdinánd király személyében.
A filmet 9 millióan látták hazánkban, ez a szám pedig hamarosan emelkedni fog, hiszen a bemutató 50. évfordulóján 4K felbontásban, felfrissített színekkel, stabilizált hanggal élvezhetjük az 1968-as filmet, amihez olyan trailertkészítettek, hogy bármelyik akciófilm megirigyelhetné. Az ország harmadik legnépszerűbb filmjét október 14-től láthatjuk újra a mozikban, országszerte, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
