„Annyi ilyen filmet láttunk már”, gondolhatja bárki, aki leül a tv elé. Persze ez még nem hátrány. A filmeket szeretők számára néha elég, ha azt kapják egy mozitól, amit elvárnak tőle, de semmi többet. Itt is erről van szó. Legalábbis kezdetben.
Könnyen belehelyezkedünk a történetbe, mert volt már ilyen. Egy fiú eltűnik, a rendőrség nyomozni kezd, kiderül, hogy valószínűleg egy soha el nem kapott sorozatgyilkos tevékenykedik a környéken. A nyomozó, Greg családját is megismerjük. Kiderül, hogy a feleség, Jackie (Helen Hunt) félrelépett és most éppen vezekel a család (Greg és a fiuk, Connor előtt). A nyomozás folyik, felbukkan a szerető is. Semmi különös, vagyis jó hangulatú, megszokott színvonalú mozi, mely nyilván megy majd egy már szintén ismert végkifejlet felé. Történnek váratlan események is, de ezt nevezzük manapság „csavarnak a történetben”, mely szintén olyan megszokott, mint a tejfölöslángos a Balcsin.
De aztán, éppen egy „csavar” után hirtelen minden megkavarodik, ugyanis visszakerülünk a történet elejére. Na, ez már valami! Újraéljük az eseményeket, de most már más szemszögből. Mégpedig két fiatal kameráján keresztül, akik kakukkost játszanak. Ők „befészkelők”, tehát olyan emberek, akik beosonnak egy idegen házba, és akár napokig ott élnek anélkül, hogy azt a háziak észrevennék. Nappal övék a ház, este pedig meghúzzák magukat egy kieső zugban, a padláson vagy a vendégszobában. Hozzáteszem, hogy ez egy amerikai film, mely elég nehezen működne Békásmegyeren, a hatodik emeleten, Kovácséknál.
A lényeg, hogy a történet ismét lepereg, és mi egyre több részletet értünk meg az első leosztásból. Ekkor válik ez a mozi többé, mint amit megszoktunk, mert a csavar ezután már lehet dupla csavar is, hiszen új szemszögből láthatunk meg valamit.
A film általános kivitelezése megfelelő. Helen Hunt jól játszik, ahogy a többiek is. Nem Oscarra pályáznak, de hozzák a színvonalat. A zene is ott van, ahogy az operatőr és a rendező is ért a mesterségéhez. Ez a film a története és okos szerkezete miatt több egy hajszállal, mint a többi egy híján húsz. Műfaját tekintve krimi-horror kategóriába sorolják, mely rettenetes inzultus a horror zsánerre nézve. Valójában a „Látlak” egy krimi, melyben van egy vékony hajszálnyi thriller is, de nem több. Aki viszont így nézi, annak számára egy élvezhető, sőt, egészen jó kis mozinak ígérkezik.