Jancsi és Juliska történetét mindenki jól ismeri. A Grimm fivérek írták az eredetit még 1812-ben. Már az a story is elég ijesztőnek hathatott egy gyerek számára, hogy két kisgyereket ott hagynak a szülei az erdő közepén egy darab kenyérrel, és menjenek, amerre látnak, de a mostani, 2020-as filmváltozat egyenesen horrorisztikus. Meglehetősen egyedi, és különleges módon reformálták meg. Oz Perkins amerikai filmrendező álmodta újra és vitte vászonra a két kis árva történetét.
Juliska (Sophia Lillis– AZ [2017, 2019-es verzió], Ez így nem ok sorozat), mivel otthon nem tudnak megélni, és még ételre se telik neki, testvérének, Jancsinak (Samuel Leakey), és anyjuknak, megpróbál munkát szerezni és szolgáló sorban állni egy nemes úrnál. Ami nem jön össze. Édesanyja kilátástalan helyzetüket látva megbolondul és elüldözi gyermekeit az erdőbe. Bolyongásuk közepette furcsa zajokat hallanak, még furcsább ételeket kényszerülnek enni, látomások gyötrik őket. Míg éjszaka ráakadnak egy látszólag kietlen faházra, aminek az asztala tele van finomabbnál finomabb étellel. A házban egy idős nő (Alice Krige) él egyedül, aki befogadja őket. Mivel Gretel jól nevelt és tisztelettudó, a szállásért és az ételért cserébe felajánlja szolgálataikat az öreg hölgynek.
Eddig a pontig nagyjából nincs is sok eltérés az eredeti mesében (mézeskalács ház, terülj, terülj, asztalkám, vén banya). Ezután jönnek a reformok. A más szemszög, és a horror, ill. misztikus műfaj és vonal. A faházban lakó ijesztő nőnek teljes eredettörténetet adtak. Egy mély, sötétebb, komorabb storyt, a gyerekeknél Juliska vette át a főbb szerepet és ő lett a központi figura. Igen érdekesen tálalták a közte és a „boszorkány” közt lévő viszonyt, ahogy azt is, mennyire befolyásolható egy gyermeki elme és mire nem képes az ember, ha éhség gyötri, vagy épp meg van átkozva. Sok változáson ment át a mű az eredetihez képest. Ami ebben a formában azt gondolom, kimondottan előnyére vált a mai kor szellemének megfelelően.
Ilyen alkotásokban kicsit mindig félek a gyerekszereplők játékától, de itt mind a Jancsit alakitó Sammy Leakey és mind Sophia Lillis tökéletes választás volt a szerepre. Ahogy a boszorkányt játszó Alice Krige is. Nem voltak felesleges időhúzások, bonyolult és követhetetlen szálak. Mondhatni egy háromszereplős mini drámát lát az, horror köntösbe bújtatva, aki megtekinti ezt a filmet. Összességében én bátran merem ajánlani. Üdítő újragondolásra sikeredett. Szívesen vevő lennék akár egy folytatásra is. (Ha már a Chris Hemsworth féle Hófehérkének és a Demonának csináltak, amik szerintem sokkal gyengébbek, ennek miért ne?)